szauna szauna szauna

Szauna és egészség

szaunaMeg lehet-e fázni szaunázás közben? Lehet-e fogyni a szaunázástól? Szabad-e terhesség alatt szaunázni? Szaunázhatnak-e asztmások? Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra? Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk? Miért nem kapunk szaunázás közben hogutát? - Ilyen és sok ehhez hasonló fontos kérdésre válaszol az Einhell Hungaria Kft. tájékoztató anyaga, melyet mindenképpen érdemes átlapoznia, ha érdeklik a szaunázás egészséggel kapcsolatos vonatkozásai.


19. oldal:
Káros lehet-e a nagy folyadékvesztés?

Egy gyakorlott szaunázó a szaunában percenként 20-40 grammot izzad egy-egy alkalommal, amikor pedig három szaunamenetet végez, akkor 1-11 liter folyadékot veszít. A szaunázás közben végzett vérvizsgálatokkal kimutatták, hogy a kibocsátott nedvesség főként a vérből származik, amely a szaunázás közben átmenetileg kissé besűrűsödik. A szervezet azonban arra törekszik, hogy a vér összetételét lehetőleg állandó szinten tartsa. Így fordulhat elő, hogy már egy órával a szaunázás után, anélkül, hogy bármit is ittunk volna, a vér ismét „felhígul”.

Mindenhonnan, a zsírszövetből, a kötőszövetekből és az izomzatból is vizet veszít a szövet. Ez azoknál az embereknél válik láthatóvá, akik ödémával küszködnek, mégpedig úgy, hogy a vízduzzanatok szaunázás közben eltűnnek. A túlsúlyos emberek számára is jótékony hatású a szaunázás, mert a szöveteik a túl sok zsír mellett vízből is többet tartalmaznak.

Amikor víz kerül a vérbe, a szövetekből más anyagokat is kivon pl. tejsavat az izmokból, nehéz munka után - mint ahogyan ezt a sportolóknál kimutatták. Ezért beszélünk az ilyen folyadék-eltolódás esetén salaktalanításról. A szervezetből távoznak a vérbe került, lebontott anyagok, nemcsak az izzadságmirigyeken, hanem elsősorban a veséken keresztül. A test szöveteinek így elősegített megtisztulása az anyagcsere maradványoktól és a bizonyos körülmények között betegséget előidéző anyagoktól, a rendszeres szaunázás lényeges, tartós hatásának tudható be.

Meg kell említeni még, hogy az izzadság, amely 98-99 %-ban vízből áll, a tej- és zsírsavak mellett karbamidot és egyéb, a szervezet számára már nem szükséges anyagot tartalmaz, 0,5 % sót és kis mennyiségben káliumsókat. A test egy liter izzadsággal kb. 5 gramm sót veszít, ez azonban nem „veszteség”, mert a napi szükségletnél rendszerint több sót fogyasztunk. Tehát a sókiválasztás kívánatos is, és nem csak a magas vérnyomásban szenvedő betegek számára.

Az izzadságmirigyeken keresztüli 1-11 liter vízvesztést a szervezet megpróbálja kiegyenlíteni úgy, hogy a vesék kevesebb vizet választanak ki. A vizelet ekkor sűrűbbé és sötétebb színűvé válik. Ez a jelenség figyelhető meg forró, nyári napokon is. Szaunázáskor tapasztalható, hogy a vizelet mennyiségének csökkenése csak a szaunázás után következik be. Az ilyen vizeletsűrűsödést azonban el lehet és el is kell kerülni, ha a vesék nem egészségesek, mégpedig úgy, hogy a bőrön keresztül elvesztett folyadékot folyadékfogyasztással pótoljuk. Szaunázáskor a folyadékpótlást a szaunafürdő befejezése után kezdjük meg.

< előző oldal | következő oldal >

Tartalomjegyzék - a cikk további oldalai:

         1. oldal: Előszó
         2. oldal: Mi a szauna?
         3. oldal: Szauna-és gőzfürdő
         4. oldal: Milyen régi a szauna?
         5. oldal: Mennyi szauna létezik?
         6. oldal: Mit kívánunk elérni a szaunafürdőzéssel?
         7. oldal: Mi tartozik a szaunához?
         8. oldal: Milyen jellegzetességei vannak a szaunahelyiségnek?
         9. oldal: Hogyan szaunázzunk?
        10. oldal: Mit tegyünk, ha nem tudunk izzadni?
        11. oldal: Mit jelent a ráöntés?
        12. oldal: Milyen gyakran szaunázzunk?
        13. oldal: Hogyan hat a szaunázás a szervezetre?
        14. oldal: Nagyon kimerül-e az ember szaunázás után?
        15. oldal: Lázasok vagyunk-e szaunázáskor?
        16. oldal: Meg lehet-e fázni szaunázás közben?
        17. oldal: Be lehet-e lélegezni a forró levegőt károsodás nélkül?
        18. oldal: Veszélyes-e a forróság a bőrre?
        19. oldal: Káros lehet-e a nagy folyadékvesztés?
        20. oldal: Miért ne igyunk szaunázás közben?
        21. oldal: Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk?
        22. oldal: Mit szól a szív ehhez a sok meleghez?
        23. oldal: Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra?
        24. oldal: Miért nem kapunk szaunázás közben hőgutát?
        25. oldal: A „helyes” és a helytelen szaunázásról
        26. oldal: Jól bevált szaunázási szabályok
        27. oldal: Amiről feltétlenül le kell beszélnünk!
        28. oldal: Mit jelentenek a javasolt lábmelegítő fürdők?
        29. oldal: Lehet-e fogyni a szaunázástól?
        30. oldal: Szabad-e terhesség alatt szaunázni?
        31. oldal: Szabad-e és kell-e a gyerekeknek szaunázniuk?
        32. oldal: Mire ügyeljen a sportoló szaunázáskor?
        33. oldal: Hány éves korig lehet szaunázni?
        34. oldal: Szaunázhatnak-e asztmások?
        35. oldal: Hasznos-e a szaunázás megfázás ellen vagy megfázás esetén?
        36. oldal: Szaunázzanak-e a reumások?
        37. oldal: Milyen betegségek esetén van szükség szaunázásra, és melyek azok a betegségek, amelyek meglétekor nem szabad szaunázni?
        38. oldal: Milyen intézkedések egészítik ki a szaunázást?
        39. oldal: Speciális tanácsok kezdő szaunázóknak
        40. oldal: Irodalomjegyzék
        41. oldal: Függelék - Amire szaunázáskor szükség van

Kattintson ide, ha az összes oldalt egy oldalon szeretné látni! (nyomtatáshoz ideális)


::: További cikkek

::: Tallózó

szauna
szauna
szauna
szauna szauna szauna
   
levélírás