szauna szauna szauna

Szauna és egészség

szaunaMeg lehet-e fázni szaunázás közben? Lehet-e fogyni a szaunázástól? Szabad-e terhesség alatt szaunázni? Szaunázhatnak-e asztmások? Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra? Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk? Miért nem kapunk szaunázás közben hogutát? - Ilyen és sok ehhez hasonló fontos kérdésre válaszol az Einhell Hungaria Kft. tájékoztató anyaga, melyet mindenképpen érdemes átlapoznia, ha érdeklik a szaunázás egészséggel kapcsolatos vonatkozásai.


2. oldal:
Mi a szauna?

Az idegenül, mégis jól csengő szó, a szauna finn eredetű. Olyan fürdőzési forma elnevezése, amely Finnországban évszázadok óta széles körben ismert: a számtalan tó, folyó partján, a keleti-tengeri öblök partvidéken mindenütt láthatók kis fürdőházak, amelyekről meglepő dolgokat állítanak.

Amikor ez a fürdő Németországban és más országokban is ismertté vált, vele együtt a szauna elnevezést is átvették. A hétköznapi nyelvben így mondják: „szaunázik” (azaz szaunafürdőt vesz), „szaunába megy” (azaz szaunafürdőbe), vagy „szaunát vásárol”. Az utóbbi kifejezés alatt azt értjük, hogy valaki vásárol egy fából készült szaunakabint, amely ennek a fürdőzési formának a sajátosságát képezi.

A fától nem égeti meg magát az ember, és így megengedhető, hogy a szokatlanul magas, a szaunára jellemző 60-100 oC-os hőmérsékleten is fát használjanak. Eközben a levegőnek kellő szárazságúnak kell maradnia, hogy a szaunázás közben bőségesen keletkező izzadság folyamatosan elpárologhasson. A párolgás hűt és ez a hűtés nem engedi, hogy túlforrósodjon a bőr. Ha „ráöntéssel” megszakítjuk a hűtést, az átmenetileg plusz hőingert jelent.

A test felhevüléséhez második szakaszként csatlakozik a szándékolt lehűtés. A tüdő leggyorsabban a külső levegőn hűl le (kültéri légfürdő), a bőr elsősorban a hideg víztől, néha a hótól. Tehát a szauna valójában egy váltófürdő. Felhevülés a forró-száraz levegőn a szaunakabinban és az azt ismétlődően követő lehűlés a külső levegőn és a hideg vízben. A frissítő hűtő szakasz a testre gyakorolt hatása miatt nem kevésbé fontos a szervezetnek, mint a lazító, nyugtató meleg.

A felhevülés/izzadás és a tudatos hűtés egymást ismétlődően követő ingerfolyamatát gyakran nevezik „szaunamenetnek”. Ezt legalább egyszer érdemes megismételni. A gyakorlott szaunázók három szaunamenetet is végeznek, amely - kellő nyugalomban végigélvezve - , akár másfél-két órán át is eltarthat.

< előző oldal | következő oldal >

Tartalomjegyzék - a cikk további oldalai:

         1. oldal: Előszó
         2. oldal: Mi a szauna?
         3. oldal: Szauna-és gőzfürdő
         4. oldal: Milyen régi a szauna?
         5. oldal: Mennyi szauna létezik?
         6. oldal: Mit kívánunk elérni a szaunafürdőzéssel?
         7. oldal: Mi tartozik a szaunához?
         8. oldal: Milyen jellegzetességei vannak a szaunahelyiségnek?
         9. oldal: Hogyan szaunázzunk?
        10. oldal: Mit tegyünk, ha nem tudunk izzadni?
        11. oldal: Mit jelent a ráöntés?
        12. oldal: Milyen gyakran szaunázzunk?
        13. oldal: Hogyan hat a szaunázás a szervezetre?
        14. oldal: Nagyon kimerül-e az ember szaunázás után?
        15. oldal: Lázasok vagyunk-e szaunázáskor?
        16. oldal: Meg lehet-e fázni szaunázás közben?
        17. oldal: Be lehet-e lélegezni a forró levegőt károsodás nélkül?
        18. oldal: Veszélyes-e a forróság a bőrre?
        19. oldal: Káros lehet-e a nagy folyadékvesztés?
        20. oldal: Miért ne igyunk szaunázás közben?
        21. oldal: Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk?
        22. oldal: Mit szól a szív ehhez a sok meleghez?
        23. oldal: Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra?
        24. oldal: Miért nem kapunk szaunázás közben hőgutát?
        25. oldal: A „helyes” és a helytelen szaunázásról
        26. oldal: Jól bevált szaunázási szabályok
        27. oldal: Amiről feltétlenül le kell beszélnünk!
        28. oldal: Mit jelentenek a javasolt lábmelegítő fürdők?
        29. oldal: Lehet-e fogyni a szaunázástól?
        30. oldal: Szabad-e terhesség alatt szaunázni?
        31. oldal: Szabad-e és kell-e a gyerekeknek szaunázniuk?
        32. oldal: Mire ügyeljen a sportoló szaunázáskor?
        33. oldal: Hány éves korig lehet szaunázni?
        34. oldal: Szaunázhatnak-e asztmások?
        35. oldal: Hasznos-e a szaunázás megfázás ellen vagy megfázás esetén?
        36. oldal: Szaunázzanak-e a reumások?
        37. oldal: Milyen betegségek esetén van szükség szaunázásra, és melyek azok a betegségek, amelyek meglétekor nem szabad szaunázni?
        38. oldal: Milyen intézkedések egészítik ki a szaunázást?
        39. oldal: Speciális tanácsok kezdő szaunázóknak
        40. oldal: Irodalomjegyzék
        41. oldal: Függelék - Amire szaunázáskor szükség van

Kattintson ide, ha az összes oldalt egy oldalon szeretné látni! (nyomtatáshoz ideális)


::: További cikkek

::: Tallózó

szauna
szauna
szauna
szauna szauna szauna
   
levélírás