szauna szauna szauna

Szauna és egészség

szaunaMeg lehet-e fázni szaunázás közben? Lehet-e fogyni a szaunázástól? Szabad-e terhesség alatt szaunázni? Szaunázhatnak-e asztmások? Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra? Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk? Miért nem kapunk szaunázás közben hogutát? - Ilyen és sok ehhez hasonló fontos kérdésre válaszol az Einhell Hungaria Kft. tájékoztató anyaga, melyet mindenképpen érdemes átlapoznia, ha érdeklik a szaunázás egészséggel kapcsolatos vonatkozásai.


22. oldal:
Mit szól a szív ehhez a sok meleghez?

Ha beszélgetéseket hallgatunk a szaunázásról, akkor először mindig a szív megterhelésének kérdése merül fel. Az elképzelés, hogy a „hőség megterheli a szívet”, abból a megfigyelésből származik, hogy a forró, többnyire fülledt napokon az idős és nem teljesen egészséges szívű emberek rosszul érezhetik magukat.

A szívet valójában ennél sokkal jobban megdolgoztatja, ha a szervezetnek helyesen kell a hőségre reagálnia. Ha nagyon meleg van, kipirul a bőr, mert kitágulnak a benne lévő erek és mert a vér színe a nagy vérellátású erekben a bőr felső rétegén keresztül áttetszik.

A megnövekedett véráramlás következtében gyorsabban és erősebben ver a szív.

Hogyan lehet ezt a valóságnak megfelelően elképzelni? Normális körülmények között a szív egyenletesen, kissé „lomhán” ver, mert a szívkamrák összehúzódáskor nem ürülnek ki teljes egészében. Nem pumpálják át az összes vért az artériákba, egy bizonyos mennyiség, néha akár a vér fele is, a kamrákban marad, amikor a kamrák ismét megtelnek vérrel.

Tudományos vizsgálatok jelentős száma sok országban vetette fel azt a kérdést, hogy hogyan reagál a szív, ha a szervezet a szaunában jellemző magas hőmérsékletnek van kitéve. A vizsgálatok során kiderült, hogy a szívverések száma (percenkénti pulzusszám) kb. a felével nő, a kipumpált vér mennyisége ugyanennyi idő alatt azonban majdnem megkétszereződik. Ez azt jelenti, hogy a szív jobban kiürül, azaz „gazdaságosabban” dolgozik. Ennek oka a jelentősen ellazult és kitágult vérerekre vezethető vissza. Az is szerepet játszik, hogy a szívet a vegetatív ideg, amely a tevékenységét meggyorsítja („sympathicus”), arra ösztönzi, hogy valamennyivel erőteljesebben dolgozzon.

A megnövekedett, kétszer akkora sebességű véráramlás ahhoz szükséges, hogy a bőr hőjét a test belső részébe szállítsa. Ez biztosítja, hogy a bőr nem forrósodik fel túlzottan és a bensőnk valamivel melegebb lesz. Később, a lehűtési szakaszban a hőszállítás majd fordított irányban is lezajlik.

Átlagos hosszúságú szaunatartózkodás esetén, ahogyan ezt fürdőzési szabályaink között is javasoljuk: 8-12 perc, a szív leírt többletteljesítménye nem mutat fel említésre méltó terhelést, igaz, 1 percen belül több vért kell pumpálnia. Erre azért van szükség, mert az artériák olyan erősen kitágulnak, hogy a vérerek csak kisebb ellenállásra képesek. Kiszámították, hogy az ellenállás 42-46 %-kal csökken, a vér tehát ennek megfelelően alacsonyabb súrlódással áramlik az artériák falán.

Végezetül nagy jelentősége van a szív szempontjából a következő ténynek: a fő vérerek ellazulásával a szívkoszorú erek is kitágulnak. Ezáltal a szív a szauna melegében lényegesen jobb vérellátottságú lesz (v.ö. 2. táblázat). Ez az oka annak is, hogy az infarktusos betegnek már a rehabilitáció első szakaszában is megengedik a szaunafürdőzést.

< előző oldal | következő oldal >

Tartalomjegyzék - a cikk további oldalai:

         1. oldal: Előszó
         2. oldal: Mi a szauna?
         3. oldal: Szauna-és gőzfürdő
         4. oldal: Milyen régi a szauna?
         5. oldal: Mennyi szauna létezik?
         6. oldal: Mit kívánunk elérni a szaunafürdőzéssel?
         7. oldal: Mi tartozik a szaunához?
         8. oldal: Milyen jellegzetességei vannak a szaunahelyiségnek?
         9. oldal: Hogyan szaunázzunk?
        10. oldal: Mit tegyünk, ha nem tudunk izzadni?
        11. oldal: Mit jelent a ráöntés?
        12. oldal: Milyen gyakran szaunázzunk?
        13. oldal: Hogyan hat a szaunázás a szervezetre?
        14. oldal: Nagyon kimerül-e az ember szaunázás után?
        15. oldal: Lázasok vagyunk-e szaunázáskor?
        16. oldal: Meg lehet-e fázni szaunázás közben?
        17. oldal: Be lehet-e lélegezni a forró levegőt károsodás nélkül?
        18. oldal: Veszélyes-e a forróság a bőrre?
        19. oldal: Káros lehet-e a nagy folyadékvesztés?
        20. oldal: Miért ne igyunk szaunázás közben?
        21. oldal: Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk?
        22. oldal: Mit szól a szív ehhez a sok meleghez?
        23. oldal: Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra?
        24. oldal: Miért nem kapunk szaunázás közben hőgutát?
        25. oldal: A „helyes” és a helytelen szaunázásról
        26. oldal: Jól bevált szaunázási szabályok
        27. oldal: Amiről feltétlenül le kell beszélnünk!
        28. oldal: Mit jelentenek a javasolt lábmelegítő fürdők?
        29. oldal: Lehet-e fogyni a szaunázástól?
        30. oldal: Szabad-e terhesség alatt szaunázni?
        31. oldal: Szabad-e és kell-e a gyerekeknek szaunázniuk?
        32. oldal: Mire ügyeljen a sportoló szaunázáskor?
        33. oldal: Hány éves korig lehet szaunázni?
        34. oldal: Szaunázhatnak-e asztmások?
        35. oldal: Hasznos-e a szaunázás megfázás ellen vagy megfázás esetén?
        36. oldal: Szaunázzanak-e a reumások?
        37. oldal: Milyen betegségek esetén van szükség szaunázásra, és melyek azok a betegségek, amelyek meglétekor nem szabad szaunázni?
        38. oldal: Milyen intézkedések egészítik ki a szaunázást?
        39. oldal: Speciális tanácsok kezdő szaunázóknak
        40. oldal: Irodalomjegyzék
        41. oldal: Függelék - Amire szaunázáskor szükség van

Kattintson ide, ha az összes oldalt egy oldalon szeretné látni! (nyomtatáshoz ideális)


::: További cikkek

::: Tallózó

szauna
szauna
szauna
szauna szauna szauna
   
levélírás