szauna szauna szauna

Szauna és egészség

szaunaMeg lehet-e fázni szaunázás közben? Lehet-e fogyni a szaunázástól? Szabad-e terhesség alatt szaunázni? Szaunázhatnak-e asztmások? Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra? Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk? Miért nem kapunk szaunázás közben hogutát? - Ilyen és sok ehhez hasonló fontos kérdésre válaszol az Einhell Hungaria Kft. tájékoztató anyaga, melyet mindenképpen érdemes átlapoznia, ha érdeklik a szaunázás egészséggel kapcsolatos vonatkozásai.


4. oldal:
Milyen régi a szauna?

A szauna az emberek ősrégi szokásai közé tartozik: fürdőzési forma, olyan helyiségben, amelyben köveket fatűzzel hevítenek magas hőmérsékletűre, utána pedig vizet permeteznek rá (a víz elpárolog, szétporlik, v.ö. a német „szoba - Stube” szó eredetével). Az ember első tapasztalataihoz tartozik, hogy a meleg jót tesz a szervezetnek és segíti a gyógyulást. A nyelvkutatások szerint a „fürdés” szó jelentése összefügg a „sütés” szóval, amelynek eredeti jelentése „melegítés”.
Abban a helyiségben, amelyet hőtároló kövekkel forrón tartanak, izzadni kezd a test. Ezért nevezte MEHL professzor (6) a fürdőt kőizzasztó fürdőnek, és a szokások és a költészet hagyományaiból bizonyította, hogy milyen jelentős volt már a korábbi korokban is, és milyen széles volt az elterjedtsége az ókori világban és Amerika őslakói körében.

Közép-Európában és különösen a német nyelvű területeken mindenütt megtalálható volt ez a fürdő, amelyet „fürdőhelyiségnek” neveztek. Kétségtelenül Finnország és Oroszország bizonyos területeinek kivételével a középkor vége felé kihalt a közfürdőzés szokása. Az elmúlt századfordulón már csak szórványosan volt megtalálható az alpesi országok hegyi parasztjainál, néha a fürdőzés és a pihenés kettős szokásának összekötésével (pl. gyümölcsök, len: lenfürdők).

Tehát ténylegesen újdonságot jelentett, amikor a II. világháború vége után, különösen az egykori katonák, akik megismerték Finnországban a szaunát és megtanulták értékelni is azt, az elpusztult német városokban kezdtek el ilyen jellegű fürdőket létesíteni. Az 1936-os berlini olimpia alkalmából a résztvevő sportolóknak építettek is szaunát. Némelyek ekkor találkoztak a fürdőzésnek ezzel a formájával először, azonban ekkor még mindig nem tudott elterjedni.

< előző oldal | következő oldal >

Tartalomjegyzék - a cikk további oldalai:

         1. oldal: Előszó
         2. oldal: Mi a szauna?
         3. oldal: Szauna-és gőzfürdő
         4. oldal: Milyen régi a szauna?
         5. oldal: Mennyi szauna létezik?
         6. oldal: Mit kívánunk elérni a szaunafürdőzéssel?
         7. oldal: Mi tartozik a szaunához?
         8. oldal: Milyen jellegzetességei vannak a szaunahelyiségnek?
         9. oldal: Hogyan szaunázzunk?
        10. oldal: Mit tegyünk, ha nem tudunk izzadni?
        11. oldal: Mit jelent a ráöntés?
        12. oldal: Milyen gyakran szaunázzunk?
        13. oldal: Hogyan hat a szaunázás a szervezetre?
        14. oldal: Nagyon kimerül-e az ember szaunázás után?
        15. oldal: Lázasok vagyunk-e szaunázáskor?
        16. oldal: Meg lehet-e fázni szaunázás közben?
        17. oldal: Be lehet-e lélegezni a forró levegőt károsodás nélkül?
        18. oldal: Veszélyes-e a forróság a bőrre?
        19. oldal: Káros lehet-e a nagy folyadékvesztés?
        20. oldal: Miért ne igyunk szaunázás közben?
        21. oldal: Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk?
        22. oldal: Mit szól a szív ehhez a sok meleghez?
        23. oldal: Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra?
        24. oldal: Miért nem kapunk szaunázás közben hőgutát?
        25. oldal: A „helyes” és a helytelen szaunázásról
        26. oldal: Jól bevált szaunázási szabályok
        27. oldal: Amiről feltétlenül le kell beszélnünk!
        28. oldal: Mit jelentenek a javasolt lábmelegítő fürdők?
        29. oldal: Lehet-e fogyni a szaunázástól?
        30. oldal: Szabad-e terhesség alatt szaunázni?
        31. oldal: Szabad-e és kell-e a gyerekeknek szaunázniuk?
        32. oldal: Mire ügyeljen a sportoló szaunázáskor?
        33. oldal: Hány éves korig lehet szaunázni?
        34. oldal: Szaunázhatnak-e asztmások?
        35. oldal: Hasznos-e a szaunázás megfázás ellen vagy megfázás esetén?
        36. oldal: Szaunázzanak-e a reumások?
        37. oldal: Milyen betegségek esetén van szükség szaunázásra, és melyek azok a betegségek, amelyek meglétekor nem szabad szaunázni?
        38. oldal: Milyen intézkedések egészítik ki a szaunázást?
        39. oldal: Speciális tanácsok kezdő szaunázóknak
        40. oldal: Irodalomjegyzék
        41. oldal: Függelék - Amire szaunázáskor szükség van

Kattintson ide, ha az összes oldalt egy oldalon szeretné látni! (nyomtatáshoz ideális)


::: További cikkek

::: Tallózó

szauna
szauna
szauna
szauna szauna szauna
   
levélírás