szauna szauna szauna

Szauna és egészség

szaunaMeg lehet-e fázni szaunázás közben? Lehet-e fogyni a szaunázástól? Szabad-e terhesség alatt szaunázni? Szaunázhatnak-e asztmások? Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra? Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk? Miért nem kapunk szaunázás közben hogutát? - Ilyen és sok ehhez hasonló fontos kérdésre válaszol az Einhell Hungaria Kft. tájékoztató anyaga, melyet mindenképpen érdemes átlapoznia, ha érdeklik a szaunázás egészséggel kapcsolatos vonatkozásai.


7. oldal:
Mi tartozik a szaunához?

A finneknek könnyű megválaszolni a kérdést: egy kis fakunyhó, amelyben jó magasan van a pad, aztán kályha, és az egész többnyire egy tó partján, vagy egy tengeröbölben legyen. A kunyhóban forró a levegő, a felforrósítási utáni a lehűtést a külső levegő biztosítja (különösen a tüdő számára fontos) és a hidegvíz.

Vidéken a kályhát többnyire fával fűtik, a füstöt vagy kéményen keresztül vezetik el, vagy eloszlik a helyiségben és a fal repedésein keresztül és a nyitott ajtón keresztül húzódik ki (füstszauna).

A fakunyhó általában 15-20 cm szélességű gerendákból épül, deszkafalakból készítik, így jó hőszigetelő réteget kap. Korábban a fürdőkunyhó csak egy forró levegőjű helyiségből állt, manapság azonban építenek hozzá külön mosdót és öltözőkamrát, valamint egy olyan helyiséget, amelyben a fürdés után tartózkodhatnak. A lehűlés a szabad levegőn történik. A szauna előtt leülnek a friss levegőn egy padra, megfürdenek a tó vagy a tenger vízében, vagy pedig hóval dörzsölik le a bőrüket.

Sok finn a tóparti szaunát váltófürdőzésre használja, ahogy ez nálunk is szokás. Kétségtelenül a másik szokás, amely szerint hosszabb időt szánnak a felhevülésre és az izzadásra - miközben egy ing van az emberen és a lakóhelyiségben ül - egy-két órán át hagyja lecsengeni az izzadást - így ír erről a finn szerző, Aleksis Kivi regényében a „Hét testvér” címűben. Ez azzal függ össze, hogy a finn városlakó kis fakabint (kb. 1,5 m2) épít magának a lakásába fürdőkád helyett, hogy ott izzadjon.

Nálunk a szauna több helyiségből és teraszból áll (ill. erkélyből, kert és udvarrészből) amely tulajdonképpen így már szabadtéri fürdőnek tekinthető. A családok kis szaunájában a vizes helyiségben melegvizű zuhany is van a tisztálkodási fürdéshez és hideg vizes berendezés is (többszörös zuhany, vízforgató pezsgőfürdő). Ha kis medence is található itt, az kivételnek számít, azonban az alacsony, lábmelegítő fürdő (10 cm mély vízzel), ahol megfelelő számú fürdőző számára van kialakított ülőhely a lehűlés alatti tartózkodásra, alapvető követelmény.

A szaunába, amely az uszoda mellett kerül létesítésre, a fűtött medencevíz csak hűtésre alkalmas, ha nem melegebb 22 oC-nál. A szaunában nem szabad és lehet sportolásszerűen úszni.

A teljesen, vagy részben nyilvános szaunák esetén megkülönböztetünk előtisztálkodást és hűtést, és a kézi zuhanyzást átteszik egy külön előtisztálkodó helyiségbe (amely mindig meleg, nedves levegőjű és a szellőzése külön biztosított). Az egészet kiegészítjük egy pihenő és többnyire egy masszázs helyiséggel is. A szervezési terv (1.ábra) mutatja a helyiségek méretarányait és elrendezését.

Néha nők és férfiak által egyaránt használt részeket létesítenek, vagy pedig nemek szerint alakítják ki ezeket, külön-külön és közös fürdési időket jelölnek ki. A közfürdők többsége napjainkban azonban általános közösségi fürdésre kínál lehetőséget. Néha fenntartanak egy-egy napot külön a hölgyek számára.

< előző oldal | következő oldal >

Tartalomjegyzék - a cikk további oldalai:

         1. oldal: Előszó
         2. oldal: Mi a szauna?
         3. oldal: Szauna-és gőzfürdő
         4. oldal: Milyen régi a szauna?
         5. oldal: Mennyi szauna létezik?
         6. oldal: Mit kívánunk elérni a szaunafürdőzéssel?
         7. oldal: Mi tartozik a szaunához?
         8. oldal: Milyen jellegzetességei vannak a szaunahelyiségnek?
         9. oldal: Hogyan szaunázzunk?
        10. oldal: Mit tegyünk, ha nem tudunk izzadni?
        11. oldal: Mit jelent a ráöntés?
        12. oldal: Milyen gyakran szaunázzunk?
        13. oldal: Hogyan hat a szaunázás a szervezetre?
        14. oldal: Nagyon kimerül-e az ember szaunázás után?
        15. oldal: Lázasok vagyunk-e szaunázáskor?
        16. oldal: Meg lehet-e fázni szaunázás közben?
        17. oldal: Be lehet-e lélegezni a forró levegőt károsodás nélkül?
        18. oldal: Veszélyes-e a forróság a bőrre?
        19. oldal: Káros lehet-e a nagy folyadékvesztés?
        20. oldal: Miért ne igyunk szaunázás közben?
        21. oldal: Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk?
        22. oldal: Mit szól a szív ehhez a sok meleghez?
        23. oldal: Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra?
        24. oldal: Miért nem kapunk szaunázás közben hőgutát?
        25. oldal: A „helyes” és a helytelen szaunázásról
        26. oldal: Jól bevált szaunázási szabályok
        27. oldal: Amiről feltétlenül le kell beszélnünk!
        28. oldal: Mit jelentenek a javasolt lábmelegítő fürdők?
        29. oldal: Lehet-e fogyni a szaunázástól?
        30. oldal: Szabad-e terhesség alatt szaunázni?
        31. oldal: Szabad-e és kell-e a gyerekeknek szaunázniuk?
        32. oldal: Mire ügyeljen a sportoló szaunázáskor?
        33. oldal: Hány éves korig lehet szaunázni?
        34. oldal: Szaunázhatnak-e asztmások?
        35. oldal: Hasznos-e a szaunázás megfázás ellen vagy megfázás esetén?
        36. oldal: Szaunázzanak-e a reumások?
        37. oldal: Milyen betegségek esetén van szükség szaunázásra, és melyek azok a betegségek, amelyek meglétekor nem szabad szaunázni?
        38. oldal: Milyen intézkedések egészítik ki a szaunázást?
        39. oldal: Speciális tanácsok kezdő szaunázóknak
        40. oldal: Irodalomjegyzék
        41. oldal: Függelék - Amire szaunázáskor szükség van

Kattintson ide, ha az összes oldalt egy oldalon szeretné látni! (nyomtatáshoz ideális)


::: További cikkek

::: Tallózó

szauna
szauna
szauna
szauna szauna szauna
   
levélírás