szauna szauna szauna

Szauna és egészség

szaunaMeg lehet-e fázni szaunázás közben? Lehet-e fogyni a szaunázástól? Szabad-e terhesség alatt szaunázni? Szaunázhatnak-e asztmások? Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra? Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk? Miért nem kapunk szaunázás közben hogutát? - Ilyen és sok ehhez hasonló fontos kérdésre válaszol az Einhell Hungaria Kft. tájékoztató anyaga, melyet mindenképpen érdemes átlapoznia, ha érdeklik a szaunázás egészséggel kapcsolatos vonatkozásai.


8. oldal:
Milyen jellegzetességei vannak a szaunahelyiségnek?

A szauna tulajdonképpen a fő része annak a létesítménynek, amelynek meghatározó ismérve a szaunázás, mint fürdési forma. Szakmai okokból Finnországban és nálunk is mindenütt a szauna burkolata fából készül, benne egymás fölött 2-3 padsort helyeznek el. A legfelső sor egy méterre van a plafontól. A padok lécekből készülnek és a lécek közötti réseken át távozik el a szaunázó testéről a lehűlt, „rossz” levegő a padló irányába.

Megfelelő szellőzés esetén a helyiség alsó részéből távozik az elhasznált levegő. Friss levegő kívülről kerül a kabinba, mégpedig közvetlenül a kályhába, ahol 100 oC fölé melegszik és a mennyezet irányába felemelkedik.

Annak érdekében, hogy ez a szellőzés szempontjából fontos folyamat zavartalan legyen, használjon a szaunázó olyan törölközőt, amelyre ráülhet és amely beszívja az izzadságot. Ennek az az értelme, hogy az izzadság ne szívódjon be a pad faanyagába, azonban nem szabad lefedni nagy fürdőlepedőkkel a pad teljes ülőfelületét.

Napjainkban a legtöbb szaunában elektromos kályha van. Néhány létesítményben, különösen a nagy méretűekben olajjal vagy gázzal fűtik a kályhát, amelyben mindig megfelelő mennyiségű követ tartanak (kőzeteket, pl. gránitot, dioritot, gabbrót, peridolitot). A kövekre permetezett víz hirtelen elpárolog (= ”gőzlöket”, finnül löyly, amely annyit jelent, mint a „parázs lehelete”).

A szauna építésére kanadai hemlock-fenyőt és északi lucfenyőt (erdeifenyő gyantája túl kemény) használnak, a padok léceit afrikai abachiból vagy hazai nyárfából készítik.

A szauna klímafeltételei alatt a levegő hőmérsékletét és korlátozott páratartalmát (nedvesség) értjük, továbbá a plafon, a falak és a padok fafelületének a hőmérsékletét. A plafonból és a falakból hő sugárzik a szaunázó ember testébe (hősugárzás), amelyet a padok vezetnek el (hőelvezetés). A mérendő értékeket az 1. táblázat mutatja.

1. táblázat

Szaunakabin klímafeltételei (példa 3 lépcsőben elhelyezett padsorral)

 

Magasság

Hőmérséklet

Relatív páratartalom

Plafon
3. pad:
2. pad:
1. pad:
Padló

235 cm
150 cm
135 cm
90 cm
45 cm
0 cm

100 oC
80 oC
70 oC
60 oC

40 oC

2-5 %
3-10 %
5-15 %
8-23 %

(10-30 g/m3-nek felel meg)

A relatív nedvességtartalom különböző étékei a hőmérséklettel növekvő telítettségi értékekre vezethetők vissza, amelyekkel a levegő víztartalma arányban áll. Tehát a légnedvességmérőt, amely a relatív nedvességtartalmat mutatja százalékos értékben kifejezve, mindig figyelni kell és lehetőleg meghatározni, hogy milyen hőmérsékleten mérje az értéket, tehát a szaunán belül milyen magasan van elhelyezve.

Annak érdekében, hogy a fafelületek sugárzó hőmérséklete a fürdés kezdetekor elérje a kellő hőfokot, megfelelő időben el kell kezdeni a szauna fűtését. 30-60 perccel tovább tart a fa megfelelő felforrósodása, mint a levegő felfűtése 100 oC-ra. Így a külső hőmérséklettől függően 90-150 percet kell számítani a felfűtésre, amíg a szauna „készen” lesz vagy „éretté” válik. Máskülönben túlságosan hosszúra fog nyúlni az izzadási idő.

< előző oldal | következő oldal >

Tartalomjegyzék - a cikk további oldalai:

         1. oldal: Előszó
         2. oldal: Mi a szauna?
         3. oldal: Szauna-és gőzfürdő
         4. oldal: Milyen régi a szauna?
         5. oldal: Mennyi szauna létezik?
         6. oldal: Mit kívánunk elérni a szaunafürdőzéssel?
         7. oldal: Mi tartozik a szaunához?
         8. oldal: Milyen jellegzetességei vannak a szaunahelyiségnek?
         9. oldal: Hogyan szaunázzunk?
        10. oldal: Mit tegyünk, ha nem tudunk izzadni?
        11. oldal: Mit jelent a ráöntés?
        12. oldal: Milyen gyakran szaunázzunk?
        13. oldal: Hogyan hat a szaunázás a szervezetre?
        14. oldal: Nagyon kimerül-e az ember szaunázás után?
        15. oldal: Lázasok vagyunk-e szaunázáskor?
        16. oldal: Meg lehet-e fázni szaunázás közben?
        17. oldal: Be lehet-e lélegezni a forró levegőt károsodás nélkül?
        18. oldal: Veszélyes-e a forróság a bőrre?
        19. oldal: Káros lehet-e a nagy folyadékvesztés?
        20. oldal: Miért ne igyunk szaunázás közben?
        21. oldal: Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk?
        22. oldal: Mit szól a szív ehhez a sok meleghez?
        23. oldal: Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra?
        24. oldal: Miért nem kapunk szaunázás közben hőgutát?
        25. oldal: A „helyes” és a helytelen szaunázásról
        26. oldal: Jól bevált szaunázási szabályok
        27. oldal: Amiről feltétlenül le kell beszélnünk!
        28. oldal: Mit jelentenek a javasolt lábmelegítő fürdők?
        29. oldal: Lehet-e fogyni a szaunázástól?
        30. oldal: Szabad-e terhesség alatt szaunázni?
        31. oldal: Szabad-e és kell-e a gyerekeknek szaunázniuk?
        32. oldal: Mire ügyeljen a sportoló szaunázáskor?
        33. oldal: Hány éves korig lehet szaunázni?
        34. oldal: Szaunázhatnak-e asztmások?
        35. oldal: Hasznos-e a szaunázás megfázás ellen vagy megfázás esetén?
        36. oldal: Szaunázzanak-e a reumások?
        37. oldal: Milyen betegségek esetén van szükség szaunázásra, és melyek azok a betegségek, amelyek meglétekor nem szabad szaunázni?
        38. oldal: Milyen intézkedések egészítik ki a szaunázást?
        39. oldal: Speciális tanácsok kezdő szaunázóknak
        40. oldal: Irodalomjegyzék
        41. oldal: Függelék - Amire szaunázáskor szükség van

Kattintson ide, ha az összes oldalt egy oldalon szeretné látni! (nyomtatáshoz ideális)


::: További cikkek

::: Tallózó

szauna
szauna
szauna
szauna szauna szauna
   
levélírás