szauna szauna szauna

Szauna és egészség

szaunaMeg lehet-e fázni szaunázás közben? Lehet-e fogyni a szaunázástól? Szabad-e terhesség alatt szaunázni? Szaunázhatnak-e asztmások? Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra? Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk? Miért nem kapunk szaunázás közben hogutát? - Ilyen és sok ehhez hasonló fontos kérdésre válaszol az Einhell Hungaria Kft. tájékoztató anyaga, melyet mindenképpen érdemes átlapoznia, ha érdeklik a szaunázás egészséggel kapcsolatos vonatkozásai.


9. oldal:
Hogyan szaunázzunk?

A szaunafürdőzés azt jelenti, hogy a testet egymás után ismétlődően, többnyire kétszer vagy háromszor, váltakozva felhevítjük és lehűtjük. Azt javasolják, hogy kettő vagy három szaunamenetet végezzünk. A második ábra ennek lefolyását mutatja.

2. ábra: A szaunafürdőzés menete

Előkészületek

1. Levetkőzés
2. WC-használat
3. Tisztálkodási zuhanyozás (törölközés)

= egy „szaunamenet”
2. szaunamenet
szükség esetén 3. szaunamenet

Szükség esetén lábmelegítő fürdő
4. Szauna      8-12 perc
Alkalmanként 12 perc vagy több
Szükség esetén rövid, hideg lemosakodás
5. Légfürdő (lélegzés!)
6. Hideg víz használata
Lelocsolás, adott esetben merülőfürdés
7. Lábmelegítő fürdő (ülve)

A végén

Szükség esetén ágynyugalom
8. Felöltözködés (15 perc)

Annak érdekében, hogy a hősugárzás, amely a plafon és a falak száraz felületeiről ill. a kályhától indul ki, akadály nélkül elérje a bőrt, meztelenül fürdünk. A fürdőruha nem engedné, hogy az izzadság távozzon a testfelületről, ez pedig ingerelné a bőrt és bizonyos körülmények között ekcémát is okozhat. Ezen kívül megakadályozná, hogy a bőr felszínéről szabadon elpárologjon a víz.

Nálunk bevált szokás, hogy szaunázás előtt és toaletthasználat után tisztasági fürdőt vesznek. A nyilvános fürdőkben előírás a szauna használata előtti tisztálkodás (éppúgy mint az uszodában). Ebből a célból külön tisztálkodó helyiséget létesítenek. Zuhanyozás után következik a szárítkozás, mert a száraz bőr hamarabb izzadni kezd a melegben.

A szaunázás előnyben részesítése más izzasztó fürdőzési formákkal szemben az idő rövidségén múlik, amely alatt a kívánt hatást elérik. Ez főként az ellazulás, a túlmelegedés és a kiáztatás.

A néhány perc után mért hőterhelési tényező olyan rövid, hogy elkerülhető a szív és a keringés említésre méltó igénybevétele. Ezért a kellően felfűtött szaunahelyiségben nem a legalsó padon érdemes tartózkodni, hanem a középső vagy a felső részen.

Érdemes lefeküdni, vagy laza testtartásban ülni, lehetőleg felhúzott lábakkal, hogy a lábak is a pad szintjére jellemző hőmérsékleten legyenek.

Meddig tartózkodjunk a forróságban? A „felfűtési szakasz” határát akkor érjük el, ha kellően kimelegedtünk és érezzük a hűtés szükségét. Tehát nem kell megvárni, amíg „kellően megizzadunk”.
Sok kezdő szaunázónak először gyakorolnia kell. A gyakorláshoz 6-8 szaunázás szükséges. Megfelelő felmelegedés esetén a bőr hőmérséklete elérheti a 39-40 oC fokot is, néha még ennél is magasabbat. A test belső hőmérséklete ekkor 38-38,5 oC fok.

Azt az érzést, hogy „elég a melegből és alig várom a hideg vizet”, nem mindig ugyanannyi idő elteltével tapasztaljuk meg. Vannak különbségek aszerint, hogy hogyan vagyunk „megtervezve” és mennyire stimulált a vegetatív idegrendszerünk. Ezért általában 8-12 perc tartózkodási időtartamról beszélhetünk, amely azonban legfeljebb 15 percet érhet el.

A forró helyiség elhagyása előtt üljünk fel („mint a széken”), hogy a vérkeringés újra alkalmazkodjon a függőleges testtartáshoz. Ha túl hirtelen egyenesedünk ki, vagy felugrunk a padról, megtörténhet, hogy a vér „eldugul”, szédülésérzés tapasztalható, amely akár ájulásig is fokozódhat. Ezért nyugodt mozdulatokkal keljünk fel a padról és mielőbb menjünk a szabad levegőre, ugyanis ebben a szakaszban sürgősen oxigénre van szükségünk, amelyhez akkor tudunk gyorsan hozzájutni, ha a légutak lehűlnek.

A légfürdőnél két dolog fontos: az egyik az erőteljes kilégzés (nyugodt belégzés) és a „fel-alá járkálás”. Néhány perc elteltével, még mielőtt dideregnénk, használjunk hideg vizet. A hideg víz ugyanis lemossa a bőrről az izzadságot, lehűti és úgy hat, mint egy erőteljes hideg inger. Ez mindig a szívtől távolabb kezdődjön (lábfej, láb, kéz, kar, törzs) és a szív felé közeledjen. A legkönnyebben a zuhanyrózsa használatával valósítható meg. Akinek szabad és szeretné is, zuhanyozás után belemártózhat a hideg vizű medencébe.

A hideg víz használata fürdőinkben többnyire nem a szabad levegőn jellemző, hanem az erre a célra kialakított hideg vizes helyiségben, amelyet „hűtőhelyiségnek” is neveznek. A locsoló és a merülő medencék mellett a hideg vizes helyiséghez tartozik egy olyan rész is, ahol lábmelegítő fürdő vehető és lehetőség van a leülésre is.

Minden egyes hideg vizes mosdás szűkíti a bőr vérereit és meleg lábfürdővel gyorsítható az erek ismételt kitágulása (reflex-szerű = idegi úton gyorsan kiváltható). 3-5 percet érdemes így eltölteni: ülve, a lábak melegítésével. Hamarosan kellemes meleg érzet tapasztalható a hátban, közben, ha még nem hűltünk le kellően, a test belsejéből a meleg a bőrig jut, ami erős melegérzetként nyilvánul meg. Ekkor érdemes ismételten hideg vízben lemosdani - legyen az akár zuhanyozás, vagy megmártózás a hideg vizű medencében. Az ezt követő lábmelegítő fürdő hozzásegít ahhoz, hogy a vérerek az egész bőrfelületen ismét gyorsan kitáguljanak. Ez az ismételt „véredény-játék” mindenki számára hasznos és sokak számára a vérerek szükséges edzése.

A kezdő szaunázók csak egyszer ismétlik meg a szaunamenetet, azaz a felhevülés és a lehűtés folyamatát, a gyakorlott szaunázók ezen kívül még kétszer. Háromnál több szaunamenet nem használ jobban, ellenben többnyire nagyon kimerítő. Különösen fontos az utolsó szaunamenetben a megfelelő lehűtés, hogy elkerüljük felöltözött állapotban a további izzadást, ennek következménye ugyanis megfázás lehet a hazafelé úton.

Azok, akik az orosz-római fürdőről váltanak át a szaunára, meglepődve tapasztalják, hogy nem éreznek kimerültséget a szaunázás után, nem érzik magukat álmosnak vagy fáradtnak. A célzott lehűtés - normál hosszúságú hőbehatást követően - érezhető felfrissülést eredményez.

A szaunázók csupán kis része folytatja a fürdőzést pihenéssel. A szaunafürdőzés után rövid idő elteltével érezhető fáradt állapot a szervezet „természetes” reakciója (a pihenőideg „vagus”-ának élénkülése). Ezért ezt a reakciót érdemes megbecsülni, mert különlegesen kellemes éjszakai pihenés lesz az eredménye. Aki csak a szaunázást követő néhány óra múlva érzi a fáradtságot, annak érdemes a déli, vagy a kora délutáni órákban szaunáznia.

< előző oldal | következő oldal >

Tartalomjegyzék - a cikk további oldalai:

         1. oldal: Előszó
         2. oldal: Mi a szauna?
         3. oldal: Szauna-és gőzfürdő
         4. oldal: Milyen régi a szauna?
         5. oldal: Mennyi szauna létezik?
         6. oldal: Mit kívánunk elérni a szaunafürdőzéssel?
         7. oldal: Mi tartozik a szaunához?
         8. oldal: Milyen jellegzetességei vannak a szaunahelyiségnek?
         9. oldal: Hogyan szaunázzunk?
        10. oldal: Mit tegyünk, ha nem tudunk izzadni?
        11. oldal: Mit jelent a ráöntés?
        12. oldal: Milyen gyakran szaunázzunk?
        13. oldal: Hogyan hat a szaunázás a szervezetre?
        14. oldal: Nagyon kimerül-e az ember szaunázás után?
        15. oldal: Lázasok vagyunk-e szaunázáskor?
        16. oldal: Meg lehet-e fázni szaunázás közben?
        17. oldal: Be lehet-e lélegezni a forró levegőt károsodás nélkül?
        18. oldal: Veszélyes-e a forróság a bőrre?
        19. oldal: Káros lehet-e a nagy folyadékvesztés?
        20. oldal: Miért ne igyunk szaunázás közben?
        21. oldal: Szabad-e vesebetegeknek szaunázniuk?
        22. oldal: Mit szól a szív ehhez a sok meleghez?
        23. oldal: Hogyan reagál a vérnyomás a szaunázásra?
        24. oldal: Miért nem kapunk szaunázás közben hőgutát?
        25. oldal: A „helyes” és a helytelen szaunázásról
        26. oldal: Jól bevált szaunázási szabályok
        27. oldal: Amiről feltétlenül le kell beszélnünk!
        28. oldal: Mit jelentenek a javasolt lábmelegítő fürdők?
        29. oldal: Lehet-e fogyni a szaunázástól?
        30. oldal: Szabad-e terhesség alatt szaunázni?
        31. oldal: Szabad-e és kell-e a gyerekeknek szaunázniuk?
        32. oldal: Mire ügyeljen a sportoló szaunázáskor?
        33. oldal: Hány éves korig lehet szaunázni?
        34. oldal: Szaunázhatnak-e asztmások?
        35. oldal: Hasznos-e a szaunázás megfázás ellen vagy megfázás esetén?
        36. oldal: Szaunázzanak-e a reumások?
        37. oldal: Milyen betegségek esetén van szükség szaunázásra, és melyek azok a betegségek, amelyek meglétekor nem szabad szaunázni?
        38. oldal: Milyen intézkedések egészítik ki a szaunázást?
        39. oldal: Speciális tanácsok kezdő szaunázóknak
        40. oldal: Irodalomjegyzék
        41. oldal: Függelék - Amire szaunázáskor szükség van

Kattintson ide, ha az összes oldalt egy oldalon szeretné látni! (nyomtatáshoz ideális)


::: További cikkek

::: Tallózó

szauna
szauna
szauna
szauna szauna szauna
   
levélírás